# Thunder Castle

Author: Sshards
Tags: Dragon, Dragoness, Hungarian Language, M/F, Medieval, Non-Anthro, Romance

EgÃ©sz Ãºton Ã©rezte...  
Nem arrÃ³l volt szÃ³, hogy kellemetlen Ã©rzÃ©s lett volna; vagy, hogy a tudat miÃ©rt tÃ¶rtÃ©nik mindez nem tÃ¶ltÃ¶tte volna el boldogsÃ¡ggal. CsupÃ¡n arrÃ³l volt szÃ³, hogy mindennek meg van a maga helye Ã©s ideje... RÃ¡adÃ¡sul, nem szerette volna ha ennyire... HivalkodÃ³an hÃ­rÃ¼l adja a vilÃ¡gnak.  
IsmÃ©t megcsapta az illat, olyan Ã©rzÃ©s volt, mintha a hideg szÃ©l egyszeriben forrÃ³ szell..'vÃ© vÃ¡lt volna, mely bÃ³dÃ­tÃ³an Ã©des illatot hozott valamely tÃ¡voli egzotikus tÃ¡jrÃ³l. Sheila szerelemt..'l Ã©g..' testÃ©nek hihetetlen mennyisÃ©g..± Ã©s erej..± illatÃ¡radata... A keze mÃ¡r-mÃ¡r gÃ¶rcsÃ¶sen szorÃ­totta a kapaszkodÃ³-Ã¶vet Ã©s â€" ha ez egyÃ¡ltalÃ¡n lehetsÃ©ges volt â€" mÃ©g Ã¶sszÃ©bb hÃºzta magÃ¡t a nyeregben; immÃ¡r alig lÃ¡tszott ki vastag Ã¶ltÃ¶zÃ©kÃ©b..'l. MegprÃ³bÃ¡lta kizÃ¡rni a kÃ¼lvilÃ¡got, ha mÃ¡sÃ©rt nem, hÃ¡t csak azÃ©rt, hogy valamikÃ©ppen kitÃ¶rÃ¶lje emlÃ©kei kÃ¶zÃ¼l n..'vÃ©re Ã©s annak sÃ¡rkÃ¡nyÃ¡nak reakciÃ³jÃ¡t a helyzetre. Ez utÃ³bbi hatÃ¡rozott Ã¶nuralmat tanÃºsÃ­tva elfordult Ã©s igyekezett nem tudomÃ¡st venni rÃ³la, vagy Ã¶nnÃ¶n testÃ©nek reakciÃ³irÃ³l, mÃ­g Loreleinek nÃ©hÃ¡ny pillanat mÃºlva esett le ... Viszont az eddigiek kÃ¶zÃ¼l talÃ¡n .. volt a legszemtelenebb. Csak mosolygott sejtelmesen, arcpikkelyein enyhe pÃ­rt mutatva.  
Nem elÃ©g, hogy neki kell majd mindenki el..'tt...  
IsmÃ©t hallotta. Duruzsolt neki, egy ..'si nyelven, melyet bÃ¡r Atranoc nem Ã©rtett, nagyon is jÃ³l Ã©rezte a szavakbÃ³l Ã¡radÃ³ Ã©rzelmeket.  
Nyelt egyet. OlybÃ¡ t..±nt, mintha a szÃ­ve a fÃ¼lei kÃ¶zÃ¶tt dobogna. Ugyanakkor Ã©rezte azt is, hogy ÃºjdonsÃ¼lt pÃ¡rja nyugtatja a szavaival, fokozatosan lelassult a szÃ­vverÃ©se Ã©s enyhÃ¼lt kezÃ©ben a gÃ¶rcs. A szavakat kedvessÃ©g Ã©s szeretet hatotta Ã¡t, Atranoc sÃ¡rkÃ¡nya melegsÃ©ggel tÃ¶ltÃ¶tte el utasa szÃ­vÃ©t.  
Az elfnyi ruhakupac kÃ¶zepÃ©n kuporgÃ³ lÃ©ny mindennÃ©l jobban szerette ..t.  
Sheila... A szÃ­ve, mely oly sok szÃ¶rny..±sÃ©get lÃ¡tott, Ã©s amelyet megannyi varÃ¡zslat vÃ©dett, most szabadon szÃ¡rnyalt, akÃ¡r egy wyvern; gondok nÃ©lkÃ¼l, egy olyan vilÃ¡gban ahol csak ..k ketten lÃ©teztek. Szerelmes volt sÃ¡rkÃ¡nyÃ¡ba, a TÃ¡rsÃ¡ba, Ã©s tudta, Sheila is szereti ..'t.  
Megvonta a vÃ¡llÃ¡t - a kÃ¶nny..±-pÃ¡ncÃ©l Ã©s az akÃ¶rÃ© tekert ruhadarabok miatt ebb..'l szinte semmi sem lÃ¡tszott â€" vÃ©gs..' soron nem szÃ¡mÃ­tott, hogy ki mit gondol rÃ³luk. Majd amikor arra kerÃ¼l a sor megmutatja, megmutatjÃ¡k a NagyvilÃ¡gnak, hogy a kÃ¶zÃ¶ttÃ¼k lev..' kapocs mindennÃ©l er..'sebb s bens..'sÃ©gesebb. Lesz, ami lesz.  
Gondolatai lassan visszatÃ©rtek a Mosthoz. A hÃ³ szitÃ¡lt â€" mint mindig, ha errefelÃ© jÃ¡rt - , hunyorgÃ¡sra kÃ©nyszerÃ­tve a sÃ¡rkÃ¡nyok utasait. Alant a vÃ©gtelennek tetsz..' Ã¶rÃ¶kzÃ¶ld erd..' szÃ¡guldott; a tÃ¡volban, Atranoc mÃ¡r lÃ¡tta MennydÃ¶rgÃ©s caer hÃ©t tornyÃ¡t. Oldalra fordult, amerre Kargort a kÃ©k sÃ¡rkÃ¡nyt Ã©s a n..'vÃ©rÃ©t sejtette, azonban meglepve tapasztalta, hogy nincs ott senki. KissÃ© zavartan visszafordult Ã©s a mÃ¡sik irÃ¡nyba tekintett. EzÃºttal megtalÃ¡lta ..'ket. NÃ©hÃ¡ny szÃ¡rnycsapÃ¡sra lemaradva t..'lÃ¼k. El..'szÃ¶r nem Ã©rtette miÃ©rt maradtak le, azonban Kargor arckifejezÃ©sÃ©b..'l Ã©s Lorelei kuncogÃ¡sÃ¡bÃ³l hamar levonta a szÃ¼ksÃ©ges kÃ¶vetkeztetÃ©seket. Egy csÃ­p..'s megjegyzÃ©ssel akarta elhallgattatni n..'vÃ©rÃ©t, amikor meghallotta hÃ³fehÃ©r sÃ¡rkÃ¡nya halk mentÃ¡lis kacajÃ¡t. A hangja oly gyÃ¶nyÃ¶r..±, akÃ¡r a legtisztÃ¡bb kristÃ¡ly csendÃ¼lÃ©se â€" egy szempillantÃ¡s alatt minden bosszÃºsÃ¡got kiÃ¶lt bel..'le, s kedves semmisÃ©geket suttogtak egymÃ¡snak.  
-MindjÃ¡rt ott vagyunk. - jegyezte meg Lorelei.  
FÃ¡jÃ³ szÃ­vvel hagyta abba az enyelgÃ©st, hogy figyeljen testvÃ©rÃ©re.  
-Ã‰n is lÃ¡tom... - vetette oda Atranoc. EkÃ¶zben Sheila nem hagyott fel a sajÃ¡t pÃ¡rbeszÃ©dÃ¼kkel. KÃ©peket kÃ¼ldÃ¶tt neki Ã©s Ã©rzÃ©seket, melyek hevesek, szenvedÃ©lyesek voltak Ã©s amelyek kellemesen borzongatÃ³ Ã©rzÃ©st keltettek benne.  
IsmÃ©t nyelt egyet. MegkÃ¶szÃ¶rÃ¼lte a torkÃ¡t.  
-Azt hiszem, Ã‰n Ã©s Sheila lepihenÃ¼nk, amint visszaÃ©rtÃ¼nk.  
Egy darabig csak a kÃ©t sÃ¡rkÃ¡ny hatalmas szÃ¡rnyainak ritmikus csapÃ¡sai hallatszottak. Atranoc nem tudta, hogy mire fel tÃ¡madt a hirtelen csend. Mint ahogy azt sem tudta, hogy Lorelei fejÃ©ben eposzi kÃ¼zdelem zajlott: szÃ­ve szerint elkezdett volna gÃ¼gyÃ¶gni az ..' kicsi Ã¶csikÃ©jÃ©nek, hogy â€žVÃ©gre feln..'tt a Kicsi!", vagy â€žJaj, de bÃ¼szke vagyok, hogy vÃ©gre megszabadultÃ¡l a tojÃ¡shÃ©jtÃ³l a fenekeden." De nem akarta SheilÃ¡t megbÃ¡ntani, Ã©s persze veszekedni sem volt kedve. ElvÃ©gre, lehetett nÃ©mi igazsÃ¡g is a szavaiban, hiszen ma tÃ¶bbheti jÃ¡rÃ³fÃ¶ldet utaztak a TÃ¡rsaikkal.  
â€žRÃ¡juk fÃ©r a pihenÃ©s" gondolta, s megpaskolta Kargor vaskos, kÃ©k pikkelyekkel fedett nyakÃ¡t.  
-JÃ³l van. Ã‰n beszÃ©lek AleÃ¡val. Megmutatom neki, mit hoztunk.  
-Meg tudsz birkÃ³zni vele? - kÃ©rdezett vissza Atranoc nÃ©mi Ã©llel a hangjÃ¡ban.  
BÃ¡r a n..'vÃ©re tÃ¡volrÃ³l sem volt buta, ezt ..' is jÃ³l tudta, jobban kedvelte a kÃ¶zvetlen megkÃ¶zelÃ­tÃ©st Ã©s az - elkerÃ¼lhetetlen â€" er..'szakot.  
-Meg.  
N..'vÃ©re vÃ¡laszÃ¡ban Ã©rezte a gy..'zelmÃ©nek felhangjait. Atranoc arcÃ¡n halovÃ¡ny mosoly jelent meg.  
-Ã‰s TÃ©ged vÃ¡rhatunk vacsorÃ¡ra, vagy kettesben kÃ¶ltitek el?  
A mosoly, amely Ã©pphogy csak felt..±nt az pikkelyes arcon azzal a lendÃ¼lettel el is t..±nt. Nem szÃ¡mÃ­tott ilyen gyors ellencsapÃ¡sra.  
FelsÃ³hajtott.  
-Majd meglÃ¡tjuk.  
Azzal meg is kezdtÃ©k az ereszkedÃ©st, a szÃ¡rnyak nem csapkodtak tovÃ¡bb, csupÃ¡n lÃ¡gyan vitorlÃ¡ztak kÃ¶rbe-kÃ¶rbe, mÃ­gnem egy elegÃ¡ns mozdulattal landoltak a komor, szÃ¼rke er..'d-palota leszÃ¡llÃ³placcÃ¡ra.  
Lorelei egy szÃ¶kkenÃ©ssel leugrott TÃ¡rsÃ¡rÃ³l, vÃ¶rÃ¶s vÃ©rkarom pÃ¡ncÃ©ljÃ¡nak darabjai Ã¶sszekoccantak amikor fÃ¶ldet fogott. EkÃ¶zben Atranoc lekecmergett, kiszabadÃ­totta az arcÃ¡t a ruharÃ©teg alÃ³l; majd nehÃ©zkesen, sziszegve mozgatta a hosszÃº ÃºttÃ³l kissÃ© elgÃ©mberedett tagjait. Sheila ezt lÃ¡tva gyengÃ©den neki dÃ¶rgÃ¶lte arcÃ¡t AtranocÃ©hoz, aki jobbkezÃ©vel simogatni kezdte alsÃ³ Ã¡llkapcsÃ¡nak vonalÃ¡t.  
â€žSzerelmem, ebben a caerben van valami, ami kedvedre valÃ³... Termikus forrÃ¡sok, nem tÃºl meleg, de azt hiszem pont megfelel. Ha akarod, meglÃ¡togathat..."  
A gondolatÃ¡nak mÃ©g a vÃ©gÃ©re sem Ã©rt, mÃ¡ris heves igenlÃ©st Ã©rzett, majd egy nagy, barÃ¡tsÃ¡gos nyelv takarta be vÃ©konyka nyÃ¡lrÃ©teggel.  
Akaratlanul is felnevetett, Ã©s adott egy csÃ³kot a fehÃ©r sÃ¡rkÃ¡ny bÃ¡jos arcÃ¡nak pikkelyeire.  
Lorelei a nyelvÃ©re harapva nÃ©zte ..'ket. FelettÃ©bb szÃ³rakoztatÃ³nak talÃ¡lta a lÃ¡tvÃ¡nyt, Ã©s kicsit sutÃ¡nak, de rettenetesen aranyosnak. Ekkor a mellette Ã¡llÃ³ kÃ©k sÃ¡rkÃ¡ny vÃ¡ratlanul megbÃ¶kte az oldalÃ¡t.  
â€žNe haragudj, Kargor. Egy pillanat Ã©s bekÃ­sÃ©rlek a lakrÃ©szetekre."  
Kargor bÃ³lintott, mikÃ¶zben Lorelei le szedte a csomagokat, a nyerget, majd a vastag, szelvÃ©nyezett pÃ¡ncÃ©llemezeket, amelyek a sÃ¡rkÃ¡ny testÃ©t vÃ©dtÃ©k.  
Atranoc is â€žmegfosztotta" sÃ¡rkÃ¡nyÃ¡t a pÃ¡ncÃ©lzattÃ³l s a nyeregt..'l, amÃ­g a vÃ¡rban vannak csak Ãºtban lennÃ©nek. Nem beszÃ©ltek hangosan, viszont hallhatalan csatornÃ¡kon Ã©letteli csevej folyt. F..'kÃ©nt egymÃ¡s munkÃ¡jÃ¡t segÃ­tend..' a pÃ¡ncÃ©lok viseletÃ©r..'l Ã©s a csatok, szÃ­jak kibogozÃ¡sÃ¡rÃ³l esett szÃ³. LegalÃ¡bbis Kargor Ã©s Lorelei kÃ¶zÃ¶tt, akik ebben a pillanatban inkÃ¡bb hÃ¡lÃ¡t adtak a beszÃ©d eme csendes formÃ¡jÃ¡nak, elnÃ©zve az â€žifjÃº pÃ¡rt".  
NemsokÃ¡ra, a kÃ©t sÃ¡rkÃ¡nyon csak az a nÃ©hÃ¡ny ruhadarab volt, amit a pÃ¡ncÃ©l viseletÃ©nek kÃ©nyelmesebbÃ© tÃ©telÃ©re hasznÃ¡lnak...  
A tornyokkal Ã©s falakkal szegÃ©lyezett leszÃ¡llÃ³placcrÃ³l hÃ¡rom mÃ³don lehetett lejutni. A falakon kÃ©t hatalmas, kÃ©tszÃ¡rnyÃº ajtÃ³ Ã¡llt egymÃ¡ssal szemben, ezeket a vÃ¡rba lÃ¡togatÃ³k TÃ¡rsainak terveztÃ©k, Ã©s a kÃ¶zÃ©pen nyÃºjtÃ³zkodÃ³ torony jelent..'sen szerÃ©nyebb mÃ©ret..± ajtajÃ¡n, melyet a kÃ©tlÃ¡bÃºaknak szÃ¡ntÃ¡k. A bal oldalit kivÃ©ve â€" mely a sÃ¡rkÃ¡nyok szÃ¡mÃ¡ra fenntartott lakosztÃ¡lyokhoz vezetett -, a tÃ¶bbi ajtÃ³ egy csigalÃ©pcs..'khÃ¶z vezettek, ezek a lÃ©pcs..'k mÃ©lyen a vÃ¡r belsejÃ©be fÃºrtak Ã©s majd' minden szinten volt kijÃ¡ratuk.  
Lorelei elkÃ­sÃ©rte Kargort a sÃ¡rkÃ¡nyoknak szÃ¡nt termek felÃ©, a csomagokkal Ã©s a pÃ¡ncÃ©lokkal megrakodva, amÃ­g Atranoc Ã©s Sheila az ellenkez..' irÃ¡nyba indultak el.  
Sheila csillogÃ³ mÃ©lykÃ©k szemeit le sem vette pÃ¡rjÃ¡rÃ³l, akit szinte megigÃ©zett tekintetÃ©vel. A gondolataik Ã¶sszefonÃ³dtak, a kÃ©t elme, a kÃ©t szÃ­v egyÃ¼tt dobbant, csodÃ¡latos Ã©rzÃ©ssel tÃ¶ltve el ..'ket. Sheila csak akkor engedte el, amikor a csigalÃ©pcs..'hÃ¶z Ã©rtek, nem szerette volna ha Atranoc ittlÃ©tÃ¼ket a vajÃ¡kosnÃ¡l tÃ¶lti.  
Lassan sÃ©tÃ¡ltak lefelÃ©, egyik szinten sem Ã¡llva meg. A fiÃº jÃ³l tudta merre mennek Ã©s nem engedett Sheila fÃ¼rkÃ©szÃ©sÃ©nek. TalÃ¡n tÃ¶bb percbe is beletelt mire elÃ©rtÃ©k a lÃ©pcs..'sor aljÃ¡t. A leveg..' itt kellemesen meleg volt Ã©s nem lehetett rajta Ã©rezni sem a doh sem pedig a por nehÃ©zkes szagÃ¡t. A sÃ¶tÃ©tszÃ¼rke falakat kristÃ¡lyburÃ¡kba bÃ¶rtÃ¶nÃ¶zÃ¶tt mÃ¡gia fehÃ©r fÃ©nye derengte be, megvilÃ¡gÃ­tva a falra felaggatott mÃ­ves sz..'nyegeket. Ãštjukat masszÃ­v, fekete Ã©benfa ajtÃ³ Ã¡llta, kÃ©t hatalmas szÃ¡rnyÃ¡n ezÃ¼st sÃ¡rkÃ¡nyfej kopogtatÃ³k bÃ¡multak vissza rezzenÃ©stelen arccal.  
Atranoc nekilendÃ¼lt Ã©s belÃ¶kte az ajtÃ³t kedvese el..'tt. Az elÃ©jÃ¼k tÃ¡rulÃ³ lÃ¡tvÃ¡ny szebb volt, mint ahogy Atranoc emlÃ©kezett rÃ¡. TÃ¡gas, nagyjÃ¡bÃ³l termÃ©szetes Ã¡llapotÃ¡ban meg..'rzÃ¶tt barlang tÃ¡rult elÃ©jÃ¼k, kÃ¼lÃ¶nbÃ¶z..' mÃ©ret..± tavakkal Ã©s egy halkan morgÃ³ vÃ­zesÃ©ssel. Itt-ott fluoreszkÃ¡lÃ³ kristÃ¡lyok bukkantak el..' a k..'b..'l, halvÃ¡ny aranyszÃ­n fÃ©nyÃ¼kkel kellemes hangulatvilÃ¡gÃ­tÃ¡st biztosÃ­tva.  
Sheila mosolygott, tÃ¶bb sorban helyezked..' ragadozÃ³fogait akaratlanul kivillantva. Nagyon tetszett neki az Ã¶tlet, hogy itt tÃ¶ltsÃ©k el az id..'t. ElvÃ©gre, talÃ¡n csak egy hetÃ¼k van, amÃ­g nem rendelik ..'ket vissza valamelyik vÃ©rkarom er..'dbe.  
ArcÃ¡t AtranocÃ©hoz simÃ­totta Ã©s hÃ¡laÃ©rzetet adott Ã¡t.  
â€žSzÃ­vesen" felnevetett â€žA legkevesebb, amit adhatok..."  
Ekkor Sheila ismÃ©t a szemÃ©be nÃ©zett, ahhoz hasonlÃ³an, ahogy az imÃ©nt, de most egÃ©szen mÃ¡s dolgokat forgatott â€žhelyes kis buksijÃ¡ban" - ahogy Atranoc szokta mondani.  
A fiÃº szemei elkerekedtek, arcpikkelyein bÃ­borvÃ¶rÃ¶s pÃ­r jÃ¡tszott, lÃ¡bai kissÃ© megremegtek, s farka izgatottan csapkodott jobbra-balra. Sheila elÃ©gedetten szemlÃ©lte a reakciÃ³it, tÃ¶bbek kÃ¶zÃ¶tt azt is, hogy megjelent egy dudor a nadrÃ¡gjÃ¡n a lÃ¡bai kÃ¶zÃ¶tt.  
Elmosolyodott, fejÃ©t kissÃ© oldalra billentve Atranochoz hajolt. Egy pillanatnyi hatÃ¡sszÃ¼net utÃ¡n a fiÃº lemÃ¡solta a mozdulatait, kitÃ¡tva a hosszÃºkÃ¡s szÃ¡jÃ¡t. A sÃ¡rkÃ¡ny lÃ¡ny is kitÃ¡totta a szÃ¡jÃ¡t, a nyelve, az a hosszÃº villÃ¡s nyelve nyÃ¡ltÃ³l csillogva siklott el..' forrÃ³ leheletÃ©nek kÃ­sÃ©retÃ©ben, vÃ©gigsimÃ­tva a pikkelyes ajkakon. Atranoc nyelvÃ©vel gyengÃ©den nyalogatta a kedves tÃ¡madÃ³t, aki csakhamar megtalÃ¡lta az utat befelÃ©, ahol Ã¶sszefonÃ³dtak egymÃ¡ssal, egy tÃ¼zes, Ã©rzÃ©ki tÃ¡nc erejÃ©ig.  
Atranoc azon kapta magÃ¡t, hogy pipiskedni kezd s farkÃ¡val tÃ¡masztja magÃ¡t. Sheila forrÃ³ nyelvÃ©nek vad tÃ¡nca â€" bÃ¡r alig tartott nÃ©hÃ¡ny rÃ¶pke pillanatig â€" Ã©s lÃ©nyÃ©nek kÃ¶zelsÃ©ge olyan gyÃ¶nyÃ¶rrel tÃ¶ltÃ¶tte el, melyhez foghatÃ³t eleddig nem Ã©rzett. Sheila rendkÃ­vÃ¼l Ã©lvezte, hogy ilyen sokat jelent kedvesÃ©nek egyetlen csÃ³k â€" f..'kÃ©nt tudva azt, hogy mÃ©g sok egyebet tervezett kettejÃ¼knek.  
Amikor vÃ©gre elvÃ¡lt egymÃ¡stÃ³l, Atranoc szaporÃ¡n lÃ©legzett, a szÃ­ve ismÃ©t a fÃ¼lei kÃ¶zt dobogott.  
-Szeretlek... - sÃ³hajtotta mÃ¡morosan.  
VÃ¡laszkÃ©nt, Sheila az Ã©rzÃ©st viszonozta, megf..±szerezve szenvedÃ©lyes gondolatokkal Ã©s kÃ©pekkel, kettejÃ¼k fizikÃ¡lis egyesÃ¼lÃ©sÃ©r..'l mennyei gyÃ¶nyÃ¶rÃ¡radat kÃ¶zepette. A testÃ©nek melege, a hangok, az Ã©rzÃ©sek, az illatok, a szeretkezÃ©s heve, a vÃ¡gy mind ott voltak abban a pillanatban.  
KevÃ©s vÃ¡lasztotta el Atranocot attÃ³l, hogy ott helyben eljusson a csÃºcsra.  
Sheila kuncogÃ¡sa zÃ¶kkentette ki rÃ©vÃ¼letÃ©b..'l, kedvesÃ©nek szerelmes rajongÃ¡sa rendkÃ­vÃ¼li mÃ³don imponÃ¡lt neki. Ami azt illeti nem volt hiÃº, csupÃ¡n eddigi Ã©lete sorÃ¡n senki sem akadt, aki ennyire, feltÃ©telek nÃ©lkÃ¼l tudott Ã©rte rajongani, szeretni, imÃ¡dni ..t. MagÃ¡ban hÃ¡lÃ¡t rebegett az ..'si isteneknek.  
-KissÃ©... FelforrÃ³sodott a leveg..' idelent. - jegyezte meg Atranoc trÃ©fÃ¡lkozva, mikÃ¶zben hosszÃº barna kabÃ¡tjÃ¡nak szÃ­jaival babrÃ¡lt. ValÃ³ban Ãºgy Ã©rezte magÃ¡t, mintha az egyik meleg viz..± medencÃ©ben Ã¼csÃ¶rÃ¶gne; minÃ©l hamarabb meg akart szabadulni a ruhÃ¡ktÃ³l, hogy SheilÃ¡t ne vÃ¡rassa sokÃ¡ig.  
A sÃ¡rkÃ¡ny egy darabig szÃ³rakozottan figyelte, mikÃ©nt prÃ³bÃ¡lja kapkodva kiszabadÃ­tani magÃ¡t Ã¶ltÃ¶zÃ©kÃ©nek vastag rÃ©tegei alÃ³l.  
Lassan az utolsÃ³ szÃ­jat is kioldotta, Ã©s levette a kabÃ¡tot, majd az alatta lev..' kÃ¶nny..±-pÃ¡ncÃ©l csatjait kapcsolta ki, ez mÃ¡r valamivel gyakorlottabb mozdulatsor volt, sokkal kÃ¶nnyebben ment neki.  
NemsokÃ¡ra, csak egy mellÃ©ny, alatta a selyem inggel, egy nadrÃ¡g Ã©s egy pÃ¡r csizma volta rajta â€" akÃ¡rki megmondta volna, hogy a fiÃº nem harcos: teste arÃ¡nyos, bÃ¡r nyurga Ã©s inkÃ¡bb mozgÃ©kony semmint szÃ­vÃ³s. FarkÃ¡t maga kÃ¶rÃ© hajlÃ­tva Ã¡llt szÃ­vÃ©nek hÃ¶lgye el..'tt, kezÃ©vel Ã¶sztÃ¶nÃ¶sen takarva izgalmÃ¡nak lÃ¡thatÃ³ jeleit, vÃ¡rta, hogy a bÃ¡jos teremtÃ©s is megszabaduljon attÃ³l a nÃ©hÃ¡ny ruhadarabtÃ³l melyet hordott. TÃ¶bbek kÃ¶zÃ¶tt egyfajta Ã¡gyÃ©kkÃ¶t..'t..'l, amely a pÃ¡ncÃ©lja combvÃ©d..'i okozta kÃ©nyelmetlensÃ©gt..'l â€" Ã©s jelen esetben a hidegt..'l â€" vÃ©dte.  
Sheila kÃ¶rÃ¼lbelÃ¼l kÃ©t fejjel magasabbrÃ³l vigyorgott rÃ¡, mikÃ¶zben Atranoc elmÃ©jÃ©ben ismÃ©t kÃ©pek jelentek meg. Ezeken Ã©tellel Ã©s itallal megrakodva sÃ©tÃ¡l lefelÃ© a csigalÃ©pcs..'kÃ¶n.  
Egyb..'l megÃ©rtette, hogy Sheila mit akart.  
-SzÃ³val el..'bb idelent szeretnÃ©l vacsorÃ¡zni? - hangjÃ¡ban Ã©s arcÃ¡n megjÃ¡tszott csalÃ³dottsÃ¡ggal kÃ©rdezett vissza. A hÃ³fehÃ©r szÃ©psÃ©g ekkor felnevetett, kedves gondolatokkal halmozva el pÃ¡rjÃ¡t, mintegy rÃ¡beszÃ©lve a â€žrabszolga munkÃ¡ra".  
Atranoc is vele nevetett.  
-Rendben, SzÃ­vem. SzÃ©tnÃ©zek odafent. - azzal egy gyors csÃ³kot adott az Ã¶vÃ©hez kÃ©pest durva pikkelyekkel fedett ajkakra Ã©s kihÃ¡trÃ¡lt a teremb..'l nem igazÃ¡n akarvÃ¡n elszakadni SheilÃ¡tÃ³l.  
Amint sÃ¡rkÃ¡nya kikerÃ¼lt a lÃ¡tÃ³terÃ©b..'l rohanni kezdett felfelÃ©. Izgatott volt, semmit sem akart jobban, mint Vele lenni.  
A csigalÃ©pcs..'n kanyar kanyart kÃ¶vetett, Ã©s csakhamar arra a szintre Ã©rt, ahol a konyhÃ¡t sejtette.  
â€žGyorsan, talÃ¡lnom kell valami ehet..'t..."  
EkÃ¶zben Sheila gondolkodott. Ãšgy gondolta tudja mÃ©g fokozni pÃ¡rja izgalmÃ¡t. Azzal kÃ©t lÃ¡bra Ã¡llt Ã©s megszabadult a vÃ¡llÃ¡t Ã©s szÃ¡rnytÃ¶veit vÃ©d..', leginkÃ¡bb a mellÃ©nyekhez hasonlÃ³ ruhadaraboktÃ³l. Majd a keszty..±kre emlÃ©keztet..' alkalmatossÃ¡goktÃ³l, Ã©s a farka kÃ¶rÃ© tekert â€žsÃ¡ltÃ³l", mÃ­gnem mÃ¡r csak az Ã¡gyÃ©kkÃ¶t..' volt rajta. TulajdonkÃ©ppen inkÃ¡bb hasonlÃ­tott egy kelmÃ©kb..'l Ã¶sszevarrt csataszoknyÃ¡ra, de annÃ¡l valamivel rÃ¶videbb volt Ã©s els..'sorban a combok bels..' oldalÃ¡t vÃ©dte â€" ezzel egyszer s mind takarta testÃ©nek nemesebb rÃ©szeit. BÃ¡r .. maga nem Ã©rezte, biztos volt benne, hogy az illata, egy vÃ¡gyban Ã©g..' sÃ¡rkÃ¡nylÃ¡ny illata, mÃ¡r elkezdte Ã¡tjÃ¡rni a termet.  
â€žHelyes."  
Gondolta magÃ¡ban, hiszen ezzel csak kellemesebbÃ© teszi a lÃ©gkÃ¶rt Atranocnak, Ã©s talÃ¡n mÃ©g hevesebbÃ© teszi â€žh..'s szerelmesÃ©t".  
OdasÃ©tÃ¡lt az egyik medencÃ©hez. EgÃ©szen az aljÃ¡ig el lÃ¡tott, a tiszta vÃ­zben tÃ¼krÃ¶z..'d..' arcÃ¡t vette szemÃ¼gyre. A pikkelyei rendben voltak, tisztÃ¡k Ã©s Ã¡poltak; a fejÃ©n dÃ­szelg..', hÃ¡trafelÃ© mered..' szarvak is teljes pompÃ¡jukban â€" semmi kivetni valÃ³t nem talÃ¡lt. Elmosolyodott, volt id..', amikor Ãºgy gondolta, senkinek sem fog tetszeni. Els..'sorban azÃ©rt, mert senkinek sem volt hajlandÃ³ behÃ³dolni. A hÃ­mek csak Ãºgy, szabadon jÃ¡rtak keltek kÃ¶ztÃ¼k, a n..'i lakosztÃ¡lyok kÃ¶zÃ¶tt, Ã©s a cseveg..'termekben egyarÃ¡nt, mikÃ¶zben a fajtÃ¡rsn..'i, barÃ¡tai epekedve lestÃ©k mindegy egyes kÃ­vÃ¡nsÃ¡gukat, lett lÃ©gyen az bÃ¡rmi.  
MegrÃ¡zta a fejÃ©t. .. nem ilyen volt. Meglehet, SzÃ­ve VÃ¡lasztottjÃ¡tÃ³l nem lesz olyan fÃ©szke, akikb..'l Bajnokok Ã©s PusztÃ­tÃ³k kerÃ¼lnek ki, de legalÃ¡bb mindketten faroktÃ³l orrhegyig szerelmesek a mÃ¡sikba. Tudta, ez nagy kincs, Ã©s elhatÃ¡rozta, mindent megtesz annak Ã©rdekÃ©ben, hogy mÃ©ltÃ³ mÃ³don kÃ¶szÃ¶nje meg. Egyik mells..' mancsÃ¡val a szoknyÃ¡t tartÃ³ szÃ­jÃ©rt nyÃºlt. Karmait Ã³vatosan a b..'rszalagok kÃ¶zÃ© nyomta Ã©s egy gyors mozdulattal lefejtette magÃ¡rÃ³l. A ruhadarab azonban nem akart megindulni lefelÃ©. Az ellenÃ¡llÃ³ pikkelyek egyenetlen takarÃ³jÃ¡n fennakadt.  
A kÃ¶vetkez..' pillanatban szinte berobbant az ajtÃ³, Atranoc mindenfÃ©le Ã©lelemmel megrakodva â€" tÃ¶bbek kÃ¶zÃ¶tt egy alaposan telepakolt zsÃ¡kkal, egy kisebb hordÃ³val Ã©s mindennek tetejÃ©ben egy nagy ezÃ¼sttÃ¡lcÃ¡val megÃ©rkezett. LÃ¡tszott rajta, nem kevÃ©s er..'feszÃ­tÃ©sbe kerÃ¼l neki megtartani az egyensÃºlyÃ¡t ekkora teherrel, hol jobbra hol pedig balra tÃ¡ntorogva zihÃ¡lt.  
-SzÃ©psÃ©gem... - ezÃºttal hangosan kezdett a mondanivalÃ³jÃ¡ba â€" Ezt hovÃ¡ tehe...  
KÃ¶rÃ¼lbelÃ¼l eddig jutott el, mire a karjai kÃ¶zÃ¶tt tartott holmik mÃ¶gÃ¼l kinÃ©zett a pÃ¡rjÃ¡ra.  
Sheila a vÃ­z fÃ¶lÃ© hajolva Ã¡llt, Atranocnak hÃ¡ttal, mells..' lÃ¡bait kissÃ© behajlÃ­totta, hogy jobban szemÃ¼gyre vehesse magÃ¡t a vÃ­z tÃ¼krÃ©ben.  
NÃ©mÃ¡n Ã¡lltak a pillanat tÃ¶rtrÃ©szÃ©ig, majd a sÃ¡rkÃ¡nylÃ¡ny egy huncut mosoly kÃ­sÃ©retÃ©ben megrÃ¡zta hÃ¡tsÃ³jÃ¡t, elindÃ­tva lefelÃ© az egyetlen ruhanem..±t, amit mÃ©g viselt.  
MiutÃ¡n az â€žÃ¡gyÃ©kszoknya" akadÃ¡lytalanul lecsÃºszott egÃ©szen a padlÃ³ig, Atranoc elÃ© tÃ¡rult mezÃ­telen pikkelyes hÃ¡tsÃ³ja. HÃ³fehÃ©r pikkelyes farkÃ¡t hÃ­vogatÃ³an lengette maga mÃ¶gÃ¶tt, Ã¼gyelve arra, hogy ne mutasson tÃºl sokat â€" mÃ©g.  
A fiÃº nem tudta levenni a szemÃ©t arrÃ³l a csÃ¡bos farokrÃ³l Ã©s pattanÃ¡sig feszÃ¼l..' idegekkel leste, mikor vehet egy rÃ¶pke pillantÃ¡st kedvesÃ©nek â€žkincseire".  
Sheila sem volt rest megadni azt, ami utÃ¡n kedvese epekedett. Lejjebb hajolt, mikÃ¶zben a farkÃ¡val egy Ã¼temben, lassan, ide-oda ringatta a fenekÃ©t, lassan a kÃ¶nyÃ¶keire tÃ¡maszkodva a medence szÃ©lÃ©n.  
KÃ©jes szemekkel nÃ©zett Atranoc enyhe kÃ©tsÃ©gbeesettsÃ©get sugÃ¡rzÃ³ szemeibe, nyilvÃ¡nvalÃ³an egyre nehezebb lett szÃ¡mÃ¡ra tartani azt a sok Ã©lelmet.  
Mintegy kegyelemdÃ¶fÃ©skÃ©nt, ekkor lassÃº kimÃ©rt mozdulattal felhajtotta a farkÃ¡t, felkÃ­nÃ¡lva az Atranoc szÃ¡mÃ¡ra lÃ©tez..' legszebb lÃ¡tvÃ¡ny egyikÃ©t. FormÃ¡s testÃ©nek gÃ¶mbÃ¶lyded vonalain a pikkelyek hÃ­vogatÃ³an fÃ©nylettek, Ã©s szinte vonzottÃ¡k a fiÃº tekintetÃ©t. A hosszÃº, izmos farok alatt Ã©s a kÃ©t er..'s comb kÃ¶zÃ¶tt a testtÃ¡jÃ©kra oly jellemz..'en aprÃ³cska pikkelyek azonban egÃ©szen mÃ¡stÃ³l csillogtak. Egy kisebb Ã©s alatta egy nagyobb, halvÃ¡ny rÃ³zsaszÃ­n nyÃ­lÃ¡st lÃ¡tott, amely kissÃ© duzzadt Ã¡llapotÃ¡ban rÃ©snyire szÃ©tnyÃ­lt. Ahhoz nem volt elÃ©g, hogy a bens..'jÃ©be bepillantÃ¡st engedjen, viszont ahhoz pontosan elÃ©g volt, hogy kedvesÃ©nek gyÃ¶ngyÃ¶z..' szerelem-nektÃ¡rja kÃ¶vÃ©r cseppekben csÃ¶pÃ¶gjÃ¶n a padlÃ³ra. NemsokÃ¡ra elÃ©rte az illata is... Semmihez sem foghatÃ³ mÃ¡morÃ­tÃ³ illat, a VÃ¡gy maga.  
A fiÃº kezei kÃ¶zÃ¼l a zsÃ¡k Ã©s a hordÃ³ menten kicsÃºszott, Ã©s a tÃ¡lcÃ¡t is csak Ã©ppen sikerÃ¼lt a kezÃ©ben tartania.  
Sheila a farkÃ¡nak hegyÃ©vel integetett neki, hÃ­vogatta, Ã©desgette magÃ¡hoz Atranocot.  
A fiÃºt teljesen megbabonÃ¡zta a lÃ¡tvÃ¡ny, Ã©s az Ã©rzÃ©s... Az elmÃ©jÃ©ben Ã©nekszÃ³t hallott, halkan, mintha valahonnan a vÃ©gtelen messzesÃ©gekb..'l jÃ¶nne. Egy tisztÃ¡n cseng..', gyÃ¶nyÃ¶r..± hang, Sheila hangja, amint ..t hÃ­vogatja. Tett nÃ©hÃ¡ny lÃ©pÃ©st, ezalatt az id..' Ã¡llni lÃ¡tszott, szemei ekkor mÃ¡r Sheila szemeire szegez..'dtek, elveszve a dereng..' fÃ©nyben tÃ¼ndÃ¶kl..' szemekben. MÃ©g egy lÃ©pÃ©st tett a pÃ¡rja felÃ©. A hangokat immÃ¡r kÃ¶zelebbinek Ã©rezte, mÃ¡r Ã©rezte Sheila kÃ¶zelsÃ©gÃ©t is, kellemes melegsÃ©g tÃ¶ltÃ¶tte el a szÃ­vÃ©t, s szemeiben az Ã¶rÃ¶m kÃ¶nnyeivel tette meg az utolsÃ³ nÃ©hÃ¡ny lÃ©pÃ©st.  
ImmÃ¡r nem volt szÃ¼ksÃ©g szavakra. A kÃ©t lÃ©lek Ã©teri kacsokat indÃ­tott egymÃ¡s felÃ©, melyek â€" ahogy fizikÃ¡lis testÃ¼k is â€" talÃ¡lkoztak, Ã©s elkezdtek egymÃ¡sba fonÃ³dni.  
Sheila felkÃ­nÃ¡lta magÃ¡t Atranocnak, behÃ³dolt el..'tte, de nem Ãºgy, mikÃ©nt a hÃ­meknek sajÃ¡t fajtÃ¡jÃ¡bÃ³l, hanem szabad akaratÃ¡bÃ³l, olyannak, aki mÃ¡r jÃ³val el..'tte behÃ³dolt Neki.  
A fiÃº kÃ©t kezÃ©t Sheila farkÃ¡nak oldalÃ¡ra Ã©s az egyik combjÃ¡ra tette. Pontosan tudta sÃ¡rkÃ¡nya mit szeretne. Lassan simogatni kezdte, fel Ã©s le, minden egyes simÃ­tÃ¡ssal kÃ¶zelebb Ã©s kÃ¶zelebb az Ã¡gyÃ©kÃ¡hoz. Ã‰rezte, hogy SheilÃ¡nak kedvÃ©re valÃ³ az Ã©rintÃ©se, a gyengÃ©dsÃ©ge, hallotta az elÃ©gedett, mÃ©ly, leginkÃ¡bb dorombolÃ¡shoz hasonlatos hangot, amit mÃ¡r oly sokszor hallott, ha masszÃ­rozta vagy a fÃ¼rdÃ©sben segÃ©dkezett. VÃ©gÃ¼l kÃ¶zelebb hajolt, az arca mÃ¡r majdnem Ã©rintette a nedves pikkelyeit. Atranoc Ã©lvezte az illatÃ¡t, a lÃ¡tvÃ¡nyÃ¡t mikÃ¶zben kezeivel gyengÃ©den masszÃ­rozta kedvese combjait Ã©s farka tÃ¶vÃ©t.  
Sheila lÃ¡ba kÃ¶zÃ©t jÃ³l es..' borzongatÃ³ Ã©rzÃ©s Ã¡rasztotta el, amikor Atranoc lehelete vÃ©gigsÃ¶pÃ¶rt rajta. Karmaival felszÃ¡ntotta izgalmÃ¡ban a padlÃ³t, farka hegye izgatottan jÃ¡rt a leveg..'ben.  
â€žMindjÃ¡rt."  
A gondolatait Ã¡thatotta a vÃ¡gy.  
â€žMÃ¡r csak egy pillanat..."  
HÃ¡tranÃ©zett, bÃ¡r nem sokat lÃ¡tott kedvese arcÃ¡bÃ³l, a lÃ¡tvÃ¡ny pont az volt, amit lÃ¡tni akart.  
â€žOlyan kÃ¶zel jÃ¡r..."  
Nem bÃ­rta tovÃ¡bb, csÃ­p..'jÃ©t hÃ¡trÃ¡bb lÃ¶kte, ezzel Atranoc arcÃ¡hoz nyomta nedves Ã¡gyÃ©kÃ¡t.  
A fiÃºt a mÃ¡sodperc tÃ¶rtrÃ©szÃ©ig megbÃ©nult, egyszerre azÃ©rt, mert vÃ¡ratlanul Ã©rte a gyÃ¶nyÃ¶r, amit Ã¶nmaga okozott SheilÃ¡nak Ã©s amit a kÃ¶ztÃ¼k lev..' kapocs miatt maga is Ã¡tÃ©lt, Ã©s az is, hogy most kis hÃ­jÃ¡n az egÃ©sz arcÃ¡t szerelme testÃ©nek meleg nektÃ¡rja borÃ­tja. A kezeivel megmarkolta a lÃ¡ny fenekÃ©t Ã©s csÃ³kolgatni kezdte. El..'szÃ¶r csak az Ã¡gyÃ©kÃ¡t, a combjait, a farkÃ¡t, aztÃ¡n kÃ¶zelebb merÃ©szkedett pÃ¡rja legnemesebb szervÃ©hez. BelecsÃ³kolt az addigra szÃ©tnyÃ­lt nyÃ­lÃ¡sba, Ã©s Ã©rezte, ahogy Sheila Ã©lvez, hallotta halk szuszogÃ¡sÃ¡t. Ekkorra a pÃ¡rjÃ¡n kÃ­vÃ¼l minden Ã©s mindenki megsz..±nt a szÃ¡mÃ¡ra. Az .. Ã¡thatÃ³, pÃ©zsma illata; a nyÃ¶gdicsÃ©lÃ©se Ã©s Ã©des, selymes hÃ¡tsÃ³ja kitÃ¶ltÃ¶ttÃ©k minden Ã©rzÃ©kÃ©t.  
â€žMmmmmurrr..." Sheila kÃ¼lÃ¶nÃ¶sen Ã©lvezte a helyzetet. Atranoc odaadÃ³an imÃ¡dta, csÃ³kjai egyre szenvedÃ©lyesebbek lettek, mÃ­gnem szÃ¡jÃ¡t rÃ¡tapasztotta a lÃ¡ny szemÃ©rem ajkaira, mikÃ¶zben nyelvÃ©t lassan a kÃ¶zÃ©jÃ¼k nyomta, egÃ©szen teste izmos falÃº bejÃ¡ratÃ¡ig. VÃ©gignyalta a belsejÃ©t, amelynek Ã©rintÃ©se leginkÃ¡bb a nedves bÃ¡rsonyÃ©ra, kÃ¶rbe Ã©s kÃ¶rbe Ã¶sszegy..±jtve a nektÃ¡rt akÃ¡r egy szorgos mÃ©h a virÃ¡g kÃ­vÃ¡natos szirmai kÃ¶zÃ¶tt.  
Sheila egÃ©sz testÃ©ben megremegett, izmai Ã¶sztÃ¶nÃ¶sen Ã¶sszehÃºzÃ³dtak â€" mintha mÃ¡r az aktus zajlana â€", egy hangos sÃ³hajtÃ¡ssal nagy adag nedvet spriccelt a fiÃº nyelvÃ©re, megtÃ¶ltve a szÃ¡jÃ¡t. Atranoc boldogan nyelte az Ã©des, a vÃ­znÃ©l kissÃ© s..±r..±bb nedvet, megrÃ©szegÃ¼lve annak Ã­zÃ©t..'l nyelvÃ©vel egyre mohÃ³bban nyalogatva kedvesÃ©t. Kezeivel a combjait masszÃ­rozta, a farka tÃ¶vÃ©t egyre kÃ¶zelebb a farkÃ¡nak sz..±kebbik nyÃ­lÃ¡sÃ¡hoz. BaljÃ¡val Ã³vatosan vÃ©gigsimÃ­tott rajta, amÃ­g mÃ¡sik kezÃ©vel a szÃ¡ja mellett lecsorgÃ³ nektÃ¡rt gy..±jtÃ¶tte Ã¶ssze. SikamlÃ³ssÃ¡ vÃ¡lt balja Ã¡tvette a szÃ¡raz keze helyÃ©t, Ã©s Ã©rzÃ©ki, kÃ¶rkÃ¶rÃ¶s mozdulatokkal a fenekÃ©re kente a szubsztanciÃ¡t. Lassan masszÃ­rozta a nyÃ­lÃ¡sÃ¡t szegÃ©lyez..' aprÃ³cska pikkelyekre, mikÃ¶zben nyelvÃ©vel kÃ©nyeztette SheilÃ¡t.  
A sÃ¡rkÃ¡ny tudta mi Atranoc terve, igazÃ¡bÃ³l .. sugalmazta neki. A kÃ¶vetkez..' pillanatban a zÃ¡rÃ³izmain Ã©rezte a fiÃº sÃ­kos ujjÃ¡t, melyet gyengÃ©den nÃ¶vekv..' nyomÃ¡ssal mozgatott. Ã-nkÃ©ntelenÃ¼l is ellenÃ¡llt neki, de a sikamlÃ³s ujj hamar utat talÃ¡lt a farkÃ¡ba, s felcsusszant. Hangos dorombolÃ³ hangot adott ki, bÃ¡torÃ­tvÃ¡n az ifjÃºt.  
Atranoc erre nekiprÃ©selte az arcÃ¡t a szemÃ©remajkainak, a megnyÃºlt pofa a ritmikusan Ã¶sszehÃºzÃ³dÃ³ hÃ¼velybe nyomult. Ezzel egy id..'ben mÃ©g egy ujja csusszant a farkÃ¡ba Ã©s kezdett ritmikus mozgÃ¡sba, be egÃ©szen az els..' Ã­zÃ¼letig majd szinte teljesen ki, hogy csak az utolsÃ³ ujjperc maradjon bent a forrÃ³sÃ¡gban.  
Sheila szÃ¡ja tÃ¡tva maradt a gyÃ¶nyÃ¶rt..'l, hosszÃº nyelve a leveg..'ben lÃ³gott Atranoc illatÃ¡t keresve. Meg is talÃ¡lta fÃ©rfias feromonok nyomÃ¡t, azonban egyel..'re a ruhÃ¡i jelent..'sen elfojtottÃ¡k.  
â€žNemsokÃ¡ra Ãºgy is megszabadÃ­tom a ruhÃ¡itÃ³l.."  
A gondolatai megzavarta a vÃ¡ratlan Ã©rzÃ©s, hogy mÃ©g egy ujj furakodott a hÃ¡tsÃ³jÃ¡ba. Szemeit behunyva, nyelvÃ©t visszahÃºzva Ã©s a szÃ¡jÃ¡t becsukva Ã©lvezte ahogy ki-be csusszannak Atranoc ujjai, melyeket izmai gyakran megszorÃ­tottak ahogy teste egyre hevesebben Ã©gett a vÃ¡gytÃ³l.  
Atranoc Ã©rezte, Sheila nagyon kÃ¶zel jÃ¡r a csÃºcshoz, a lÃ¡ny egÃ©sz hÃ¡tsÃ³ja hÃ¡tralÃ¶k..'dÃ¶tt egy-egy hevesebb Ã¶sszehÃºzÃ³dÃ¡snÃ¡l. Ilyenkor Atranoc sem mozdult, az ujjait de mÃ©g a nyelvÃ©t is kÃ©pes volt Ãºgy megszorÃ­tani, hogy azok nem moccantak. Nem mintha egyhamar abba akarta volna hagyni a nyalakodÃ¡st. Ã‰ppen akkor, amikor rÃ¡talÃ¡lt a legÃ©rzÃ©kenyebb pontra... Belenyomta a nyelvÃ©t Sheila nyÃ­lÃ¡sÃ¡ba, amilyen mÃ©lyen csak tudta Ã©s er..'teljes fel-le mozgÃ¡sba kezdett, mÃ¡sik kezÃ©vel a szemÃ©remdombjÃ¡t cirÃ³gatta, mikÃ¶zben a farkÃ¡t ritmikusan ujjazta. Sheila hangosan sÃ³hajtozott, Ã©s nyÃ¼szÃ­t..' hangot hallatott, a lÃ©gzÃ©se heves volt, Ã¡gyÃ©ka pedig ontotta magÃ¡bÃ³l a forrÃ³ nektÃ¡rt. Atranoc Ã©rezte a gyÃ¶nyÃ¶rt, amit ..; lÃ¡ba kÃ¶zÃ¶tt a ruhÃ¡ja mÃ¡r Ã¡tnedvesedett merev fÃ©rfiassÃ¡gÃ¡nak el..'vÃ¡ladÃ©kÃ¡tÃ³l. Az Ã©rzÃ©st semmihez sem tudta hasonlÃ­tani, Ãºgy Ã©rezte, most minden tÃ¶kÃ©letes, hogy most vÃ©gre lÃ¡tta mi az Ã‰lni. TÃºlÃ¡radÃ³ Ã¶rÃ¶m Ã©s Ã©lvezet uralkodott el rajta, ahogy a kettejÃ¼k kÃ¶zti mentÃ¡lis kapcsolat kÃ¶zvetÃ­tette Sheila orgazmusÃ¡t.  
Az eleddig hevesen piheg..' HÃ³fehÃ©r SzÃ©psÃ©g most nagy leveg..'t vÃ©ve felordÃ­tott. A mÃ©ly, er..'teljes ordÃ­tÃ¡sba beleremegtek a falak, Ã©s talÃ¡n az egÃ©sz caer; de SheilÃ¡t csak annÃ¡l bÃ¼szkÃ©bbÃ© tette a tudat, hogy mindenkinek hÃ­rÃ¼l adhatja, milyen csodÃ¡latos Ã©s odaadÃ³ pÃ¡rja van.  
Atranoc szÃ¡ja hamar megtelt a mÃ¡r ismer..'s Ã­z..± folyadÃ©kkal, azonban most az egÃ©sz arcÃ¡t, a nyakÃ¡t, de mÃ©g mellkasÃ¡nak nagy rÃ©szÃ©t is befedte a testmeleg, mÃ¡morÃ­tÃ³ nedv. Boldogan nyelte, ameddig bÃ­rta, de nem tartott sokÃ¡ mÃ­g a tÃ¶bblet kicsorgott a szÃ¡jÃ¡n, s lassan elÃ¡ztatta mellkasÃ¡n az ingÃ©t.  
Percekig maradtak Ã­gy, egÃ©szen addig, amÃ­g a sÃ¡rkÃ¡nylÃ¡ny a mennyei gyÃ¶nyÃ¶rb..'l visszatÃ©rt a fÃ¶ldre. Atranoc mindvÃ©gig vele volt, gyengÃ©den simogatta Ã©s puszilgatta.  
Sheila kedves arcÃ¡n az el..'szÃ¶r szÃ©les vigyor sejtelmes mosollyÃ¡ szelÃ­dÃ¼lt. A tudata kezdett visszatÃ©rni onnÃ©t, ahovÃ¡ a pÃ¡rja juttatta el.  
Mmmmmrrrr... - mÃ©ly, elÃ©gedett morgÃ¡st hallatott, mikÃ¶zben azon jÃ¡rt az esze mikÃ©ppen viszonozhatnÃ¡ ezt a figyelmessÃ©get.  
Nem kellett sok id..' Ã©s megtalÃ¡lta a mÃ³djÃ¡t. ArcÃ¡ra ismÃ©t kiÃ¼lt a szÃ©les vigyor, fehÃ©r, ujjnyi agyarain lagymatag tÃ¡ncot jÃ¡rtak a fÃ©nyek.  
Atranocot leny..±gÃ¶zte ez a ragadozÃ³kra jellemz..' szÃ©psÃ©g, Sheila egymagÃ¡ban Ã¶tvÃ¶zte az er..'t, a brutÃ¡lis kegyetlensÃ©get a szÃ©psÃ©ggel, Ã©s vÃ©gtelen kedvessÃ©ggel. A fiÃº lelkÃ©ben .. jelentette a Mindent.  
A szemeik ismÃ©t talÃ¡lkoztak. Ã‰lÃ©nk szÃ³vÃ¡ltÃ¡s tÃ¶rtÃ©nt kÃ¶ztÃ¼k, holott egyetlen hang sem hallatszott. EgymÃ¡snak bÃ³koltak, szerelemmel Ã¡titatott semmisÃ©geket duruzsoltak egymÃ¡snak, lelkeik egyre szorosabban fonÃ³dtak Ã¶ssze.  
Atranocnak fel sem t..±nt, hogy Sheila egyesÃ©vel nyeste el az ingÃ©n a csontbÃ³l kÃ©szÃ¼lt gombokat tartÃ³ cÃ©rnaszÃ¡l-kÃ¶tegeket, szabaddÃ¡ tÃ©ve a vilÃ¡goskÃ©k pikkelyekkel fedett â€" kissÃ© nyirkos mellkast. A fehÃ©r sÃ¡rkÃ¡ny a hÃ¡tsÃ³ lÃ¡baival tÃ¡maszkodva Ã¼lt el..'tte, egyetlen karmÃ¡val Ã¡tvÃ¡gta Atranoc Ã¶vÃ©t, majd kÃ©t mells..' vÃ©gtagjÃ¡val, mÃ©reteit meghazudtolÃ³an gyengÃ©den megragadta a nadrÃ¡gja kÃ©t oldalÃ¡t. A fiÃº mÃ©g most is elveszetten bÃ¡mult a szemeibe, arcÃ¡n mÃ¡r-mÃ¡r fÃ¼lt..'l-fÃ¼lig Ã©r..' mosollyal.  
ElmÃ©jÃ©ben szerelme nevetÃ©se visszhangzott, amikor egy er..'teljesebb rÃ¡ntÃ¡ssal megszabadÃ­totta a bÃ©lÃ©ses b..'rnadrÃ¡gtÃ³l. ImmÃ¡r majdnem teljesen mezÃ­telenÃ¼l Ã¡llt el..'tte, de nem bÃ¡nta. Ãšgy vÃ©lte ez csak fair, vele szemben, hiszen .. sem hordott ruhÃ¡t hacsak nem volt tÃºl hideg vagy nem viselt pÃ¡ncÃ©lt. ArrÃ³l nem is beszÃ©lve, hogy Ã¡gaskodÃ³ fÃ©rfiassÃ¡gÃ¡nak Ã­gy sokkalta kÃ©nyelmesebb.  
Sheila mohÃ³ tekintete lejjebb vÃ¡ndorolt pÃ¡rja testÃ©n, az arcÃ¡rÃ³l le a nyakÃ¡ra, onnÃ©t a fokozatosan vilÃ¡gosodÃ³ pikkelyekkel fedett mellkasÃ¡ra, a hasÃ¡ra, mÃ­g vÃ©gÃ¼l megÃ¡llapodott a lÃ¡ba kÃ¶zÃ¶tt.  
Tetszett neki, amit lÃ¡tott. Atranoc teljesen merev volt, Ã©s Ã©rezni lehetett a lelkÃ©n, hogy nem sok hiÃ¡nyzik ahhoz, hogy maga is megjÃ¡rja azt a helyet, ahovÃ¡ imÃ©nt SheilÃ¡t kÃ¼ldte.  
A sÃ¡rkÃ¡ny kinyÃºjtotta hosszÃº nyelvÃ©t Ã©s arcon nyalta a fiÃºt, Atranoc odatartotta az arcÃ¡t, majd miutÃ¡n a nyelv megtisztÃ­totta a bal arcÃ¡t a mostanra kissÃ© ragadÃ³s nektÃ¡rtÃ³l, megcsÃ³kolta a tulajdonosÃ¡t. Ajkait SheilÃ¡Ã©ra tapasztotta Ã©s nyelvÃ©t bÃ¡tran a lÃ©ny nagy szÃ¡jÃ¡ba nyomta. A lÃ¡nynak nagyon tetszett, hogy pÃ¡rja egy kicsit bÃ¡trabb, sajÃ¡t nyelvÃ©vel nyÃ¡las Ã¶lelÃ©sbe fogva gyengÃ©den simogatta a nÃ¡lÃ¡nÃ¡l kisebb behatolÃ³t. Sheila Ã©rezte Atranocon a sajÃ¡t Ã­zÃ©t, nem zavarta a kÃ¼lÃ¶nleges Ã­z, Ãºgy vÃ©lte csak szÃ­nesÃ­ti a gesztust.  
KettejÃ¼k kÃ¶rÃ¼l az Ã©ter ismÃ©t kuncogÃ¡stÃ³l volt zajos. Sheila megnyalta szÃ¡jÃ¡nak szÃ©lÃ©t, majd Atranoc nyakÃ¡t, forrÃ³ lehelete vÃ©gigsÃ¶pÃ¶rt a fiÃº pikkelyein. NyelvÃ©nek nyomÃ¡n vÃ©konyka nyÃ¡lrÃ©teg maradt; hosszÃº nyelvÃ©t Ãºjra Ã©s Ãºjra kiÃ¶ltve gyengÃ©dsÃ©ggel halmozta el kedvesÃ©t, a mellkasÃ¡n le... Majd a hasÃ¡n...  
Atranoc szÃ³tlan izgalommal Ã©lvezte a figyelmessÃ©gÃ©t, a szÃ­ve egyre hevesebben vert, ahogy lejjebb Ã©rt, amÃ­g vÃ©gÃ¼l mÃ¡r majdnem hozzÃ¡Ã©rt bÃ¼szkesÃ©gÃ©hez.  
Sheila arcÃ¡n szÃ©les mosoly Ã¼lt. JÃ³l tudta mire vÃ¡r, mire vÃ¡rnak mindketten. Viszont esze Ã¡gÃ¡ban sem volt elkapkodni... A szemei el..'tt Ã¡llt pÃ¡rjÃ¡nak legnemesebb szerve, az illata kellemes bizsergÃ©st okozott Ã©rzÃ©keny orrÃ¡ban â€" mikÃ¶zben elmÃ©jÃ©nek szorgosan sugalmazta a miel..'bbi aktust.  
Sheila azonban jÃ³val tÃ¶bb, mint egy egyszer..± Ã¶sztÃ¶nlÃ©ny.  
KitÃ¡totta a szÃ¡jÃ¡t - ekkor mÃ¡r lÃ¡tta az Atranoc kÃ©pzeletÃ©ben felbukkanÃ³ kÃ©peket arrÃ³l, amit Ã©ppen tenni kÃ©szÃ¼l, Ã©s hogy mennyi gyÃ¶nyÃ¶rt fog az okozni â€", majd rÃ¡lehelt Atranocra.  
A forrÃ³sÃ¡g egyszeriben kÃ¶rÃ¼lvette Ã©s vÃ©gigsimÃ­totta ott lent, ahovÃ¡ Ã©s amilyen kÃ¶zel senkit sem engedett Ã¶nmagÃ¡n kÃ­vÃ¼l... EgÃ©szen mostanÃ¡ig. Ã‰rezte, amint a fÃ©rfiassÃ¡ga tovÃ¡bb duzzad Ã©s megvonaglik.  
Sheila lassan de biztosan a szÃ©tnyitott Ã¡llkapcsai kÃ¶zÃ© vette Atranocot, nem Ã©rt hozzÃ¡, csupÃ¡n hagyta, hogy Ã©rezze a szÃ¡ja melegsÃ©gÃ©t. FelnÃ©zett a fiÃºra, csÃ¡bos tekintete Ã¡tsiklott mellkasÃ¡n, egÃ©szen fel, mÃ­gnem a fiÃº szemeibe nÃ©zett. LÃ¡tta azokban a smaragdszÃ­n szemekben a vÃ¡gyat, ..t akarta... Nagy, meleg nyelvÃ©vel alulrÃ³l vÃ©gigsimÃ­tott Atranocon; a pÃ¡rja felszisszent a mennyei Ã©rzÃ©st..'l a szÃ¡ja kissÃ© tÃ¡tva maradt, mikÃ¶zben Sheila lassan Ã¶sszecsukta az Ã¡llkapcsÃ¡t. Atranoc szÃ¡ja egyre szÃ©lesebbre nyÃ­lt, nÃ©ma kiÃ¡ltÃ¡sra. A meleg, nedves sÃ¡rkÃ¡nyszÃ¡j szorosan Ã¶lelte kÃ¶rÃ¼l legkÃ©nyesebb tagjÃ¡t. Az Ã©rzÃ©s kellemes bizsergÃ©st keltett altestÃ©ben, csÃ­p..'je akaratlanul is el..'relendÃ¼lt, gyengÃ©den nekiÃ¼tkÃ¶zve szerelme arcÃ¡nak. Sheila csak ismÃ©t mosolygott, mikÃ¶zben felnÃ©zett kedvesÃ©re. Atranoc elpirult a pikkelyei alatt, szÃ©gyellte magÃ¡t, nem akart tiszteletlennek t..±nni, olyannak, akit a fÃ©rfiassÃ¡ga vezÃ©rel.  
Sheila a kettejÃ¼k kÃ¶zt lev..' kapcsolaton keresztÃ¼l csak nevetett. Tetszett neki a hevessÃ©ge Ã©s az, hogy ennyire Ã©lvezi. NyelvÃ©vel alulrÃ³l cirÃ³gatta a hÃ­mtagjÃ¡t, majd lassÃº mozdulattal kÃ¶rbe fonta. A nedves, szoros Ã¶lelÃ©sben lassÃº Ã¼temben pulzÃ¡lt a vÃ©rrel pattanÃ¡sig feszÃ¼l..' Ã¡mde felettÃ©bb Ã©rzÃ©keny  
szerv.  
Atranoc combizmai megfeszÃ¼ltek, ahogy altestÃ©t Ã¶sztÃ¶nÃ¶sen a jÃ³les..' meleg felÃ© mozdÃ­totta, ezzel egyszersmind felcsusszant teljes hosszÃ¡ban kedvese szÃ¡jÃ¡ba. A leveg..'Ã©rt szaporÃ¡n Ã©s rendezetlenÃ¼l kapkodott mialatt az Ã©terben Ãºgy Ã©rezte elmÃ©je szÃ¡rnyai alÃ¡ kapott az emelked..' hajnali szÃ©l Ã©s felrepÃ­ti a felh..'k kÃ¶zÃ©...A szÃ¡ja tÃ¡tva maradt, hogy segÃ­tse leveg..'hÃ¶z jutni azonban ezzel egyÃ¼tt ernyedt nyelve is kifordult s immÃ¡r petyhÃ¼dten lÃ³gott hÃ¡gcsÃ³kÃ©nt szolgÃ¡lva nÃ©hÃ¡ny bÃ¡trabb nyÃ¡lcseppnek.  
MÃ¡s testtÃ¡jÃ©kai ezzel ellenkez..'leg most az Ã©lvezet perzsel..' lÃ¡ngjÃ¡ban Ã©gtek, err..'l Sheila nyelvÃ©nek jÃ¡tÃ©kÃ¡val gondoskodott. Gy..±r..±t formÃ¡lt Atranoc szerelmÃ©nek bizonyÃ­tÃ©ka kÃ¶rÃ¼l s ezt a nyÃ¡las gy..±r..±t gyengÃ©den fel-le mozgatva kÃ©nyeztette pÃ¡rjÃ¡t, mikÃ¶zben szemeivel azt vizslatta melyik mozdulat okozza a legtÃ¶bb gyÃ¶nyÃ¶rt neki. Elmosolyodott, amikor lÃ¡tta, hogy majd' minden mozdulatÃ¡val eksztÃ¡zist okoz.  
Atranoc merev farkÃ¡val tÃ¡maszkodott, pusztÃ¡n a lÃ¡bain nem lett volna kÃ©pes megÃ¡llni a hÃ³fehÃ©r szÃ©psÃ©g el..'tt.  
Sheila ezt lÃ¡tvÃ¡n lazÃ­tott nyelvÃ©nek Ã¶lelÃ©sÃ©n Ã©s inkÃ¡bb csak a szÃ¡jÃ¡ban tartva gyengÃ©den simogatta â€" hagyva id..'t a h..'s szerelmesnek, hogy magÃ¡hoz tÃ©rjen.  
A fiÃº ekkor nagy leveg..'t vett â€" Ã©lÃ©nk vÃ¶rÃ¶s nyelvÃ©t szÃ¡jÃ¡ba visszahÃºzvÃ¡n â€" Ã¶sszecsukta Ã¡llkapcsÃ¡t.  
JobbjÃ¡val kedvese arcÃ¡t simogatta, gyengÃ©d mozdulatokkal â€" aki ekkor mintegy reflexszer..±en tett egy kÃ¶rt nyelvÃ©vel a szÃ¡jÃ¡ban. Atranoc kellemesen megborzongott ismÃ©t Ã©s nyelt egyet â€" Sheila is, azonban Ã©rezte pÃ¡rjÃ¡nak sÃ³s Ã­z..± nedveit.  
ElmÃ©ik kapcsolatÃ¡n keresztÃ¼l Ã©rezte hogy mÃ©g nem jÃ¶tt el a pillanat, de mÃ¡r kÃ¶zel jÃ¡r hozzÃ¡. Mosolya szÃ©lesebbre hÃºzÃ³dott, ezzel egy id..'ben egy jÃ¡tÃ©kos kacaj visszhangzott kettejÃ¼k kÃ¶zÃ¶tt.  
Atranoc Ã©rezte, hogy Sheila nyelvÃ©vel Ã³vatosan kÃ¶rÃ¼lfonja, majd masszÃ­rozni kezdi Ã©s ritmikusan szorosabbÃ¡ venni majd ellazÃ­tani az Ã¶lelÃ©st.  
-Aaah... - felnyÃ¶gÃ¶tt, ahogy az els..' ilyen szorÃ­tÃ¡s vÃ¡ratlanul Ã©rte, s majdnem Ã¡tkÃ¼ldte azon a bizonyos hatÃ¡rvonalon, amin tÃºl talÃ¡n maga a mennyorszÃ¡g minden gyÃ¶nyÃ¶re vÃ¡rja.  
Sheila ekkor gyengÃ©den szopogatni kezdte Atranoc hÃ­mtagjÃ¡t, mikÃ¶zben halk, elÃ©gedett morgÃ¡ssal nyugtÃ¡zta pÃ¡rja reakciÃ³jÃ¡t.  
A fiÃºnak mÃ¡sodpercekre elakadt a lÃ©legzete, ahogy izmai megfeszÃ¼ltek egÃ©sz testÃ©ben s elmÃ©je immÃ¡ron a tiszta kÃ©k Ã©gbolttal nÃ©zett szemet, ahol senki mÃ¡s nem lÃ©tezett csakis Sheila.  
A gyÃ¶nyÃ¶r felperzselte az idegeit, a csÃ­p..'jÃ©t..'l kezdve az egÃ©sz testÃ©n Ã¡t mikÃ¶zben lÃ¡bai kissÃ© megrogytak s ..' behunyta szemeit, melyekben Ã¶rÃ¶mkÃ¶nnyek kezdtek felhalmozÃ³dni, Ã¡tadva magÃ¡t az Ã©lvezetnek.  
Sheila ekÃ¶zben gyengÃ©den megfogta a fiÃº hÃ¡tsÃ³jÃ¡t, hogy el ne essen â€" a szÃ¡jÃ¡ban forrÃ³ nyÃºlÃ³s nedvessÃ©get Ã©rzett, amely Ãºjabb Ã©s Ãºjabb hullÃ¡mokban Ã©rkezett vÃ©gigsÃ¶pÃ¶rve a nyelvÃ©n. MÃ¡sodperceken belÃ¼l alÃ¡bbhagytak a hullÃ¡mok ahogy Atranoc alÃ¡bbszÃ¡llt az Ã©lvezet magassÃ¡gaibÃ³l ahovÃ¡ a szÃ©psÃ©ges szerelme juttatta. SheilÃ¡nak eleresztette Atranocot, hagyta kicsusszanni a szÃ¡jÃ¡bÃ³l â€" nem kis meglepetÃ©sÃ©re mÃ©g mindig bÃ¼szkÃ©n Ã¡llt el..'tte a fÃ©rfiassÃ¡ga, immÃ¡r nyÃ¡llal borÃ­tva. Sheila adott mÃ©g neki egy bÃºcsÃºpuszit, vÃ©gignyalva az aljÃ¡tÃ³l a tetejÃ©ig.  
Atranoc zihÃ¡lva lÃ©legzett, arcÃ¡n kÃ¶vÃ©r kÃ¶nnycsepp futott Ã¡t.  
â€žKÃ¶szÃ¶nÃ¶m, kÃ¶szÃ¶nÃ¶m, kÃ¶szÃ¶nÃ¶m...Szeretlek, szeretlek..."  
Az Ã©teren keresztÃ¼l suttogta kedvesÃ©nek szavait, aki azonban egy olyan kÃ©ppel szakÃ­totta fÃ©lbe hÃ¡lÃ¡lkodÃ¡sÃ¡t, amit..'l mÃ©g bels..' fegyelmezettsÃ©ge is szÃ©thullott - ha csak a mÃ¡sodperc tÃ¶rtrÃ©szÃ©ig is.  
KettejÃ¼ket lÃ¡tta, amint testÃ¼k egy ritmusra mozog Ã©s egykÃ©nt Ã¼vÃ¶ltve adjÃ¡k hÃ­rÃ¼l a vilÃ¡gnak egyesÃ¼lÃ©sÃ¼ket Ã©s szerelmÃ¼k beteljesedÃ©sÃ©t. A pillanat fensÃ©gessÃ©ge, magasztossÃ¡ga Ã©s vÃ©gtelen vÃ¡gy vad ritmusra kÃ©sztette a szÃ­vÃ©t â€" olyanra amelyt..'l Ãºgy Ã©rezte, csak a harcosok Ã©lhetik Ã¡t a legnagyobb csata hevÃ©ben. MegÃºjult er..'vel, Ã©s szerelemmel egyezett bele a fel sem tett kÃ©rÃ©sbe, hogy egyÃ¼tt beteljesÃ­tsÃ©k az egyik lehetsÃ©ges jÃ¶v..'kÃ©pet.  
Az Ã©terben lÃ¡tta, amint Sheila nem vÃ©li kevesebbnek, amint valakit aki az .. fajtÃ¡jÃ¡bÃ³l valÃ³... LÃ¡tta, ahogy egyÃ¼tt repÃ¼lnek a kÃ©k Ã©gbolton. LÃ¡tta, amint Sheila pajkos mosollyal lecsap rÃ¡ Ã©s egymÃ¡sba fonÃ³dva vitorlÃ¡znak a vÃ©gtelen vadon felett.  
Atranoc pislogott, hogy kitessÃ©kelje a kÃ¶nnycseppeket a szemeib..'l. Sheila felemelte a fejÃ©t Ã©s kedvesen megnyalta az arcÃ¡t, mire a fiÃº egy forrÃ³ csÃ³kkal vÃ¡laszolt. Nyelveik ismÃ©t talÃ¡lkoztak, immÃ¡ron ismer..'skÃ©nt Ã¼dvÃ¶zÃ¶lve a mÃ¡sikat Ã¶sszefonÃ³dtak â€" de csupÃ¡n nÃ©hÃ¡ny pillanat erejÃ©ig cirÃ³gattÃ¡k egymÃ¡st.  
SzÃ©tvÃ¡ltak, s a hÃ³fehÃ©r sÃ¡rkÃ¡nylÃ¡ny megfordult, majd tett nÃ©hÃ¡ny lÃ©pÃ©st el..'re.  
Atranoc a ruhÃ¡it Ã¶sszeszedte Ã©s Ã¡tnyÃºjtotta kedvesÃ©nek. JÃ³l tudta mire kellenek, segÃ­tett elrendezni Ãºgy, hogy SheilÃ¡nak a lehet..' legkÃ©nyelmesebb legyen tÃ©rdelni.  
Sheila a m..±velet kÃ¶zben szemÃ©rmesen lehajtotta a farkÃ¡t, gondosan takarva fenekÃ©t â€" pontosan tudta, hogy ezzel â€" Ã©s a megfelel..' tÃ¡lalÃ¡ssal - csak tovÃ¡bb fokozza Atranoc izgalmÃ¡t.  
A fiÃº szinte falta lÃ¡tvÃ¡nyt, ahogy Sheila helyezkedett s kecses mÃ©gis atletikus testÃ©ben gyÃ¶nyÃ¶rkÃ¶dÃ¶tt. Abban a bÃ¡jos pofiban, az er..'s fels..' testben Ã©s karokban, a hatalmas Ã©s tekintÃ©lyt parancsolÃ³ szÃ¡rnyakban, az Ã¡ramvonalas tÃ¶rzsben Ã©s az er..'s combokban ... Ã‰s termÃ©szetesen a hÃ­vogatÃ³an szemrevalÃ³ farokban, amely ide-oda ringott.  
Sheila rÃ¡Ã©r..'sen elhelyezkedett â€" nem mintha ..' nem Ã©rezte volna ugyanazt az Ã©get..' vÃ¡gyat magÃ¡ban. KÃ©nyelmesen eligazgatta vÃ©gtagjait, kissÃ© szÃ©jjel a hÃ¡tsÃ³ lÃ¡bait â€" hogy jobb tÃ¡maszt nyÃºjtsanak â€", a mells..'ket pedig valamivel kÃ¶zelebb egymÃ¡shoz. SzÃ¡rnyai Ã¶sszecsukva pihentek a hÃ¡tÃ¡n, mikÃ¶zben kissÃ© megemelte a hÃ¡tsÃ³jÃ¡t el..'rehajolt. Farka csÃ¡bÃ­tÃ³ tÃ¡ncot lejtve kÃ­gyÃ³zott mÃ¶gÃ¶tte, majd lassan felemelte.  
Atranoc tekintetÃ©vel kÃ¶vette a fehÃ©r pikkelyes farkat a leveg..'ben â€" Ã¡m csakhamar lemaradt Ã©s inkÃ¡bb a gÃ¶mbÃ¶lyded idomÃº combokon Ã©s a csillogÃ³ Ã¡gyÃ©kon id..'zÃ¶tt mely kÃ¶zepÃ©n duzzadt, rÃ³zsaszÃ­n virÃ¡gszirmai helyet kaptak.  
Sheila hÃ¡trafordult szemÃ¼gyre vÃ©ve, hogy tetszik Atranocnak az elÃ©je tÃ¡rulÃ³ lÃ¡tvÃ¡ny.  
A fiÃº arcÃ¡t elÃ¶ntÃ¶tte a forrÃ³sÃ¡g... HÃ¡t itt volt, eljÃ¶tt a pillanat, hogy eggyÃ© vÃ¡ljanak, Ãºgy ahogyan azt mÃ¡r oly' sokszor elkÃ©pzelte mÃ©g kamaszkorÃ¡ban, de sohasem gondolta volna, hogy Vele... Sohasem gondolta volna, hogy egy ilyen gyÃ¶nyÃ¶r..± sÃ¡rkÃ¡ny Ã©s ..' valaha is egy pÃ¡rnak vallhatjÃ¡k magukat.  
MÃ¡r nem szÃ¡mÃ­tott semmi sem. Senki Ã©s semmi mÃ¡s: nevetve kÃ¼ldte volna el a zÃ¡rt-elmÃ©j..±, hippokrita feljebbvalÃ³it Ã©s tulajdonkÃ©ppen bÃ¡rkit, akinek csak a legkisebb ellenvetÃ©se is lett volna a kapcsolatukkal szemben.  
Sheila kinyitotta a szÃ¡jÃ¡t Ã©s belenyalt a leveg..'be â€" gondolatainak kacsnyÃºlvÃ¡nyaival szinte hÃºzta maga felÃ© a fiÃºt. Neki sem kellett igazÃ¡bÃ³l noszogatÃ¡s, Ã¶rÃ¶mmel lÃ©pett oda a lÃ¡nyhoz Ã©s Ã¶lelte Ã¡t a magasba emelt izmos farkat. Kezeivel vÃ©gigsimÃ­tott a testrÃ©szen, le egÃ©szen a combjÃ¡ig, simogatva a pikkelyes hÃ¡tsÃ³t â€" hosszÃºkÃ¡s pofÃ¡jÃ¡t gyengÃ©den hozzÃ¡simÃ­totta a farkÃ¡hoz mikÃ¶zben Sheila hangjÃ¡t mÃ­melve â€ždorombolt".  
Sheila felnevetett, hangja nyomÃ¡n az Ã©ter maga is Ã©nekelni hallatszott Ã¶rÃ¶mÃ©ben.  
Mozdulatlanul Ã©lveztÃ©k egymÃ¡s kÃ¶zelsÃ©gÃ©t, az Ã©rintÃ©st Ã©s a gyÃ¶nyÃ¶rt. Atranoc lassan mozogni kezdett egy ..'si ritmusra, mikÃ¶zben Sheila a padlÃ³ba markolt acÃ©lnÃ¡l is kemÃ©nyebb karmaival.  
A sÃ¡rkÃ¡nylÃ¡ny altestÃ©nek izmai gyengÃ©den hÃºzÃ³dtak Ã¶ssze Ã©s ernyedtek el a ritmust Ã¶sztÃ¶nÃ¶sen kÃ¶vetve, mikÃ¶zben nedvei kÃ¶vÃ©r cseppekben folytak szeret..'je testÃ©n.  
Mindketten a fellegek kÃ¶zÃ¶tt Ã©reztÃ©k magukat, a hangok, amiket a mozdulataik keltettek halvÃ¡nyan jutottak el hozzÃ¡juk. Csak az Ã©rdekelte ..'ket , hogy minÃ©l tÃ¶bb gyÃ¶nyÃ¶rt okozzanak egymÃ¡snak.  
Atranoc egÃ©sz testÃ©ben megfeszÃ¼ltek az izmok minden egyes alkalommal, amikor visszacsusszant Sheila bÃ¡rsonyos falai kÃ¶zÃ© a forrÃ³ nedvessÃ©gbe.  
A mÃ¡sodpercek megnyÃºlni lÃ¡tszottak, de id..'vel egyre gyorsabb ritmus alakult ki kÃ¶zÃ¶ttÃ¼k. Sheila Ã³vatosan hÃ¡tranyomta bÃ¡jos hÃ¡tsÃ³jÃ¡t, teljesen magÃ¡ba fogadva Atranocot.  
-Aah â€" Atranoc lÃ¡ba megremegett a vÃ¡ratlan mozdulattÃ³l, tÃ¡tott szÃ¡jjal pihegni kezdett Ã©s gyorsabb tempÃ³ra vÃ¡ltott minden erejÃ©t Ã¶sszeszedve.  
NedvessÃ©g csorgott vÃ©gig Atranoc hÃ­mtagjÃ¡n, vÃ©gig le a combjaira â€" pÃ¡rja szerelmi lÃ¡zban Ã©g..' teste gondoskodott arrÃ³l, hogy kell..'en sikamlÃ³s legyen odalent. A ritmikus Ã¶sszehÃºzÃ³dÃ¡sok gyakoribbÃ¡ vÃ¡ltak, kedvese felvette vele az iramot, Ã©s immÃ¡r mindketten pihegtek. Atranocot elÃ¡rasztotta a gyÃ¶nyÃ¶r, a teste ..' Ã©szre sem vette mÃ¡r, csak a gyÃ¶nyÃ¶rt Ã©rezte, Ã©s az .. Ã©rzÃ©seit, az .. Ã¶rÃ¶mÃ©t.  
Sheila hangosan felnyÃ¶gÃ¶tt; morgÃ¡sszer..± hanghoz a fiÃº is csatlakozott bÃ¡r jÃ³val vÃ©konyabb hangon. Atranoc csÃ­p..'je teljesen hozzÃ¡simult Shaila fenekÃ©hez, szelÃ­d, nedvesen csattanÃ³ hangot hallatva minden egyes alkalommal. Ãšjra Ã©s Ãºjra egyre gyorsabb Ã¼temben, ahogy elragadta ..'ket a hÃ©v... Atranoc Ã¡gyÃ©kÃ¡bÃ³l kellemesen meleg, bizserget..' Ã©rzÃ©s Ã¡radt szÃ©t egÃ©sz testÃ©ben, felperzselve az idegeit, megfeszÃ­tve az izmait. EkÃ¶zben Sheila alteste egyre er..'sebben szorÃ­tott, masszÃ­rozva Ã©s kÃ©nyeztetve az szeretett betolakodÃ³t, mikÃ¶zben a sÃ¡rkÃ¡nylÃ¡ny maga is nagyon kÃ¶zel jÃ¡rt ahhoz, hogy Ã¡tlÃ©pjen a mennyek kapujÃ¡n.  
A fiÃº felsikoltott, szemÃ©ben kÃ¶nnyek gy..±ltek, nyelve a tÃ¡tott szÃ¡jÃ¡bÃ³l ernyedten bukott ki oldalvÃ¡st s arca szÃ©les mosolyra derÃ¼lt. TestÃ©nek Ã¶sszes izma pattanÃ¡sig feszÃ¼lt, fÃ©rfiassÃ¡ga â€" mÃ©retÃ©hez kÃ©pest- elkÃ©peszt..' er..'vel lÃ¼ktetett Ã©s a sÃ¡rkÃ¡nyfiÃº forrÃ³, s..±r..± magvÃ¡t kedvesÃ©nek kelyhÃ©be lÃ¶vellte.  
Sheila szÃ¡ja csattanÃ¡ssal zÃ¡rult Ã¶ssze Ã©s nyÃ¶szÃ¶rgÃ¶tt az Ã©lvezett..'l, az Ã©rzÃ©s, hogy pÃ¡rjÃ¡t a csÃºcsra juttatta Ã©s ahogy szÃ©tfrÃ¶cskÃ¶lt belsejÃ©ben szeret..'je er..'feszÃ­tÃ©seinek gyÃ¼mÃ¶lcse Ã¡tbillentette a bizonyos kapun. Szirmai kÃ¶zÃ¼l er..'teljes hullÃ¡mban spriccelt Atranoc farkÃ¡ra Ã©s combjaira a sÃ¡rkÃ¡ny-nedv, meleg Ã©s nehÃ©zkes Ã¡mde bÃ³dÃ­tÃ³ illatÃº bevonatot kÃ©pezve, mikÃ¶zben a hÃ³fehÃ©r sÃ¡rkÃ¡ny szerelemt..'l ittasan felordÃ­tott szÃ¡rnyait szÃ©ttÃ¡rva.  
Atranoc Ã¡tÃ¶lelte Sheila farkÃ¡t Ã©s magÃ¡hoz szorÃ­totta â€" Ã­gy maradt percekig, a gyÃ¶nyÃ¶r fellegein szÃ¡rnyalt mikÃ¶zben Sheila izmai szinte kifejtÃ©k az utolsÃ³ cseppet is bel..'le. Egyik..'jÃ¼k sem mozdult, kiÃ©lveztÃ©k a pillanatot â€" egyÃ¼tt.  
Mind az Ã¶sszehÃºzÃ³dÃ¡sok Ã©s Atranoc orgazmusa is alÃ¡bbhagyott, s izmai lassan felengedtek. Ekkor a lÃ¡bai felmondtÃ¡k a szolgÃ¡latot Ã©s csak pÃ¡rja er..'s farka mentette meg attÃ³l, hogy ne essen Ã¶ssze. Belecsimpaszkodott, mikÃ¶zben a visszahÃºzÃ³dÃ³ testrÃ©sze kicsusszant Sheila forrÃ³ jÃ¡ratÃ¡bÃ³l. A lÃ¡ny hÃ¡tranÃ©zve Ã©szrevette mi a gond; lassan a padlÃ³ra eresztette. Megfordult, fejÃ©t a fiÃº mellkasÃ¡hoz gyengÃ©den hozzÃ¡simÃ­tva dorombolt.  
Atranoc kÃ¶nny..±nek Ã©rezte a testÃ©t, kÃ¶nny..±nek Ã©s kellemesen zsibbadtnak â€" Ãºgy Ã©rezte, ha nem lett volna rajta a kedvese buksija akkor minden bizonnyal fellebegett volna a mennyezetig. FÃ¡radtsÃ¡g vette Ã¡t az Ã©get..' vÃ¡gy helyÃ©t.  
A kettejÃ¼k kÃ¶zÃ¶tti kapcsolat mÃ©g mindig visszahangzott a mennyei gyÃ¶nyÃ¶rt..'l Ã©s kettejÃ¼k szerelmÃ©t..'l â€" kedves szavakat suttogtak egymÃ¡snak Ã©s Ã©des semmisÃ©geket.  
-Nnnagyon... ElkÃ©pzelhetetlenÃ¼l... - hebegett Atranoc azonban kedvese fÃ©lbeszakÃ­totta egy csÃ³kkal. Nagy, nyÃ¡las nyelve a fiÃº ajkaihoz prÃ©sel..'dÃ¶tt Ã¶sszekenve ..'ket, majd egy hatÃ¡rozott mozdulattal kÃ¶zÃ©jÃ¼k, ahol Atranoc nyelvÃ©vel ismÃ©t Ã¶sszefonÃ³dtak egy utolsÃ³ szerelmes Ã¶lelÃ©sre â€" a mai nap.  
EkÃ¶zben a sÃ¶tÃ©t ajtÃ³k aprÃ³cska kulcslyukÃ¡n keresztÃ¼l egy-egy dÃ¶bbent szem leste a pihen..' szerelmeseket. A kÃ©k szem tulajdonosa vÃ©gÃ¼l pislogott Ã©s halk morranÃ¡st hallatott. A zÃ¶ldÃ© suttogni kezdett.  
-HÃ¡Ã¡t ez igen... - nem igazÃ¡n jutott szÃ³hoz. Azt gondolta, hogy az Ã¶ccse komolyan szereti SheilÃ¡t... De azt mÃ©g ..' sem vÃ¡rta, hogy... A tÃ¡rsa, megbÃ¶kte nagy orrÃ¡val.  
Lorelei elmÃ©jÃ©ben kÃ©pek jelentek meg, amint ..'k ketten utÃ¡nuk csinÃ¡ljÃ¡k ugyanezt.  
-Azt mÃ¡r nem Kargor! - a lÃ¡ny arca elpirult Ã©s tagadni sem tudta volna; mire a kettejÃ¼k kÃ¶zti kapcsolaton keresztÃ¼l Kargor csintalan nevetÃ©se hallatszott.

Source: https://sofurry.com/s/4nAW2KKe


